Van, ami csak az enyém, van, ami mindenkié.
2011 tavaszán hoztam létre az első magyar personal branding, személyes márka konferenciát, “A márka én vagyok!” címmel.
Az élet számos területéről, kiváló szakemberekkel jártuk körbe, hogy mik az elengedhetetlen feltételei egy jó személyes márka felépítésének és fennmaradásának.
Papp-Váry Árpád, Réz András, Molnár-Bánffy Kata, Sugár András, Hajdu Zoltán, Bruck Gábor, Pallagi Ferenc, Kassay Lili, Berkes Péter, Rácz Félix, Vincze Ottó és Talmácsi Gábor is velünk volt.
Egy évvel korábban, Magyarországon 2010-ben a HVG – véleményem szerint tévesen – “énmárka” címmel adta ki azt a könyvet, aminek az eredeti címe “BRAND YOU”. Ezzel el is kezdődött a divatos “énmárka” kifejezés rossz használata.
Ez körülbelül olyan, mint amikor bejöttek Magyarországra a “low cost” légitársaságok, amit az újságírók “fapados” légitársaságokként vezettek be, ezzel elképesztő károkat okozva a piaci szereplőknek.
Mi itt a gondom? Az, hogy a személyes márkaépítés az nem egyenlő az “énmárka” építéssel.
Az “énmárka” az nem más, mint az önismeretem, az értékeim, amire többek között valóban szükség van a személyes márkaépítéshez. De az “énmárka” az csak az enyém. Amikor belenézek a tükörbe és csak én magam nézek szembe.
A személyes márkaépítés pedig az, amikor erről el kezdek másoknak is beszélni, a történeteimet mesélni, megosztani. A személyes márkám az pedig már mindenkié.
Tehát, amiről tévesen beszélnek, az “énmárka” kifejezés, az csak egy fontos része a személyes márkaépítésnek.
( Kőszegi András )
