A konferencia alcíme: Nem árt az éberség!
Kőszegi András előadásának címe: Mit képvisel a márkád a világban? Tudnak-e hozzá érték alapon kapcsolódni?
https://www.youtube.com/watch?v=9k2c_LLpYBE
#markatanacsado #markainspirator #ertekalapon #leadership #fenntarthatosag #sustainability #onbrands #onbrandshu
Mit csinál a márkainspirátor?
Alapvetően egy márkatanácsadó, segít egy vállalatnak, vállalkozásnak, vezetőnek vagy akár egy sportolónak, hogy felfedezze és megtalálja a saját valódi és releváns értékeit. A márkaépítést úgy szokták elképzelni, hogy csinálunk egy logót, aztán összedobunk egy weboldalt – de ez már valaminek a következménye kell, hogy legyen. Azt mondják, hogy kitaláljuk a márkát – én viszont úgy tartom, hogy
A legbelsőbb, a legrelevánsabb értékeinket kell megtalálni és azt jól megfogalmazni.
Ez akkor egy kicsit pszichológiai munka is, nem?
Abszolút. Fejlettebb gazdaságokban ezt brand-coachingnak hívják, de ezzel a kifejezéssel óvatosan dobálóznék, mert mára már a coach-ok országa lettünk.
Ha egy cég felkéri, hogy a brandjével kapcsolatban adjon tanácsokat, mivel kezdi? Feltérképezi a céget, ellátogat, megismeri a vezetők habitusát?
A legújabb óriásplakát kampányban a kormány a csetelésből és a közösségi médiából már jól ismert emotikonokat használja.
A 186 óra erről kérdezett, politikamentesen, kizárólag kommunikációs szempontból, hogyan látom.
Ki a célközönség? A fiatalok?
Nem a célközönség a lényeg, hanem a kommunikáció mikéntje. Ha egy kicsit túlnézünk az értelmiségi picsogáson, ami jellemzi a közéletet, akkor azt látjuk, hogy a világban nagyon sokféle ember létezik. Sokuknak nem információkra van szükségük, hanem érzelmekre. A kommunikáció nagyon leegyszerűsödött, főleg a digitális térben, ahol már ezek az emojikkal kommunikálnak az emberek.
Egy kínai mondás szerint egy kép egyenlő ezer szóval. Nézzük meg a telefonunkon a YouTube ikont: visszament a legősibb írásmódba, a leggyermekibb kommunikációba. Az óvodában kommunikálunk így: Pistikének a gomba a jele. Főleg a politikai kommunikációban, de az üzletiben is, az üzeneteket le kell egyszerűsíteni. Nem lebutítani, leegyszerűsíteni.
De ennyire?
Kőszegi András márkatanácsadó Pálfi Éva vendége volt egy FB élő beszélgetésre az általa létrehozott B2W közösségben.
A márkákról, a személyes márkaépítésről, ennek részeként az önismeretről is beszélgettek.
- Mit gondolunk magunkról?
- Mit gondolnak rólunk?
- Mi a víziónk?
- Miért fontosak az értékeink?
- Miért fontos az önismeretünk?
Itt megnézheted, hallgathatod:
https://www.youtube.com/watch?v=oCNAl3yeOcc&t=175s
Éppen 10 éve ( azért az egy évtized ) készült velünk ez az interjú.
Kata Molnár-Bánffy azt gondolom, hogy ma is minden szava vállalható és aktuálisabb, mint valaha.
http://valasz.hu/pr/celebpolitikusoke-a-jovo-38984/
#markatanacsado #markainspirator #ertekalapon
Tomkó Bori főszerkesztő ismét kérdezett, a márkaépítésről beszélgettünk.
Egy új világ kezdődik. Túlélheti a márkád?
"Az erős és felelős márkák, de csak azok, változatlanul irányadóak lesznek a fogyasztók mentális térképén. A mögöttünk álló válságok is világosan megmutatták, hogy a válság utáni kilábalás és az utána lévő időszakának azok voltak a nagy nyertesei, akik nem hanyagolták el a márkájukkal, így tehát a partnereikkel, a fogyasztóikkal, de akár a médiával való törődést. Vállalati, vagy személyes márka esetében is azt tehát mindenképpen egy hibás lépésnek tartom, hogy a márka erejének, értékének a fenntartására, kommunikációjára elsősorban és azonnal nem befektetésként, hanem költségként tekintenek."
Itt tudod elolvasni:
http://carrie.hu/egyesmas/egy-uj-vilag-kezdodik-tulelheti-a-markad-megkerdeztuk-a-szakertot/
Tomkó Bori főszerkesztő kérdezett, a márkaépítésről beszélgettünk.
"Ma már minden terméket nagyon gyorsan le lehet másolni és le is másolják. Így már termék a termékkel nem nagyon tud versenyezni, mert minden tök egyforma. Már sokkal inkább számít az emberek fejében, hogy te mint vállalat, vagy annak a vezetője mit képviselsz a világban, milyen értékek mentén működsz és működteted a vállalatodat. A fenntarthatóság nem azt jelenti, hogy adományozol, hanem hogy a stratégiád része, hogy a működésed minden részletében figyelsz arra, hogy hogyan tudjuk majd a holnapot is együtt, jól megélni. És egy társadalmi kampányon vagy hozzáálláson keresztül lehet megmutatni igazán magunkat, az emberek pedig ehhez tudnak kapcsolódni. Azzal viszont szembe kell nézni, hogy a döntésekhez nem elég a pénz, ehhez leader típusú emberek kellenek, akár egy nagyvállalatban, akár egy helyi kisvállalkozásban, akár a személyes életünkben."
Itt tudod elolvasni:
http://carrie.hu/riport/egy-jo-otlet-es-egy-logo-meg-keves-a-sikerhez-interju-koszegi-andras-markatanacsadoval/
Halmai Zsófia főszerkesztő kérdezett, így hát beszélgettünk a márkákról és a fenntarthatóság kapcsolatáról is.
"A digitalizáció nem csak a kommunikációt gyorsította fel elképesztő ütemben, de a termékek elavulási idejét is. Ami ma megjelenik és másolható, holnap ott lesz a konkurenciánál. Egyetlen dolog van viszont, ami teljes egészében a vállalat sajátja, ez pedig nem más, mint a márka."
Itt tudod elolvasni:
https://igenyesferfi.hu/interjuk/koszegi-andras-egyre-inkabb-osszefonodik-a-markaepites-es-a-fenntarthatosag.php
Van, ami csak az enyém, van, ami mindenkié.
2011 tavaszán hoztam létre az első magyar personal branding, személyes márka konferenciát, “A márka én vagyok!” címmel.
Az élet számos területéről, kiváló szakemberekkel jártuk körbe, hogy mik az elengedhetetlen feltételei egy jó személyes márka felépítésének és fennmaradásának.
Papp-Váry Árpád, Réz András, Molnár-Bánffy Kata, Sugár András, Hajdu Zoltán, Bruck Gábor, Pallagi Ferenc, Kassay Lili, Berkes Péter, Rácz Félix, Vincze Ottó és Talmácsi Gábor is velünk volt.
Egy évvel korábban, Magyarországon 2010-ben a HVG – véleményem szerint tévesen – “énmárka” címmel adta ki azt a könyvet, aminek az eredeti címe “BRAND YOU”. Ezzel el is kezdődött a divatos “énmárka” kifejezés rossz használata.
Ez körülbelül olyan, mint amikor bejöttek Magyarországra a “low cost” légitársaságok, amit az újságírók “fapados” légitársaságokként vezettek be, ezzel elképesztő károkat okozva a piaci szereplőknek.
Mi itt a gondom? Az, hogy a személyes márkaépítés az nem egyenlő az “énmárka” építéssel.
Az “énmárka” az nem más, mint az önismeretem, az értékeim, amire többek között valóban szükség van a személyes márkaépítéshez. De az “énmárka” az csak az enyém. Amikor belenézek a tükörbe és csak én magam nézek szembe.
A személyes márkaépítés pedig az, amikor erről el kezdek másoknak is beszélni, a történeteimet mesélni, megosztani. A személyes márkám az pedig már mindenkié.
Tehát, amiről tévesen beszélnek, az “énmárka” kifejezés, az csak egy fontos része a személyes márkaépítésnek.
( Kőszegi András )
Sokan mondják, hogy a televíziózás halott. Kétségtelen, hogy sok minden változik benne és körülötte, de hogy halott, az biztosan nem igaz. Ameddig pedig működik, érdemes figyelemmel kísérni a nézettségi adatokat.
Itt ezt mindig meg is teheted: http://onbrands.hu/
http://onbrands.hu/marka-es-trend/category/televizios-nezettseg
Elon Musk azonnal válaszolt a Porsche eredményeire és új e-auto rekordot döntött a Teslával. Elon Muskról éppen idén májusban írtam egy oldalt a Playboy felkérésére.
https://www.playboy.hu/a-felforgato-115167
Bus István főszerkesztővel ittunk egy kávét, beszélgettünk a márkázásról, és ha már ez megtörtént, akkor belekerült a PlayBoy szeptemberi számába. "CAFÉ INTERJÚ"
Rónai Egon meghívásának eleget téve az ATV Spirit csatornán beszélgettünk a márkázásról a Húzós című műsorában.
Itt megnézheted:
https://www.youtube.com/watch?v=nYiSfY_C8Xc&t=321s
Rengeteg tudás és lehetőség bújik meg a magyar vállalatokban és vállalkozásokban. Mégis, az egyik legnagyobb deficit Magyarország gazdasági fejlődésében az erős magyar márkák hiánya.
A márkák történeteiben ott vannak az emberek, hiszen a márkákat emberek építik. Közös bennük, hogy a maguk területén kiemelkedőt alkotnak és akár maguk is márkaértékkel bírnak.
Aztán egyszer csak eljön a pont, amikor elakadnak és szükségük lesz inspirációra, egy inspirátorra, hogy létrehozzanak egy erős márkát, vagy akár a meglévő márkájukba életet leheljenek, új pályára állítsák.
Leginkább a facebook oldalamon firkálom a napi agymenéseimet, oda szaladnak ki gondolatok, itt pedig branding és közéleti témákban, KIMONDOM.
Előszó
Ez a könyv tulajdonképpen folytatása, szerves része az „Ez a branding - 51 márkás beszélgetés"című könyvnek. Az első kötet után többen szóvá tették, hogy olyanok az interjúk, mintha beszélgetések lennének leírva. És valóban. A hús-vér emberekkel történt beszélgetések le lettek írva, és megmaradtak kicsit fésületlenül, úgy, ahogyan azokat én megéltem. Ez sem egy tankönyv, hanem beszélgetések olyan emberekkel, akik tudják, komolyan veszik, és kiválóan csinálják is azt, amiről a legtöbben csak beszélnek. Beszélgetések tehát a közös jövőnkről, amik gondolatokat ébreszthetnek, irányt mutathatnak.
Szóval divatos kifejezés a CSR. A könyv címében is ez olvasható. Ez a három betű híresült el. Miközben ami a fontos, az a fenntarthatóság, a felelős működés. Mit tehetünk? Beszélgettünk hát róla éveken keresztül, s ebből 51 most itt olvasható. Csak remélni tudom, hogy ezáltal a definíciók keresése helyett több lesz az átgondolt cselekvés.
A termékek, szolgáltatások egyformák, elfogytak a termékbenefitek, a vállalatoknak nincs igazi sztorijuk, amivel bevonhatnák a fogyasztókat. Nincs mivel megszerezni vagy fenntartani a bizalmat. A társadalmi problémákat viszont már az erős márkák is a saját bőrükön érzik, ezért az erőforrásaikat nagy társadalmi ügyek, közösségi problémák felé fordítják. Ezek gyakran megjelennek a marketingkampányokban is. Abban a pillanatban, hogy egy vállalat társadalmi ügyek részesévé válik, természetesen egyfajta márkát is épít. A fenntarthatósági célok márkastratégiába integrálásával a CSR-tevékenység valódi és hiteles társadalmi befektetéssé válik, mely hosszútávon a vállalat, a márka értékének növeléséhez járul hozzá. És ez így van jól, hiszen ebben a helyzetben valódi win-win szituáció jön létre.
A CSR álszemérmességét tegyük félre! A vállalatok a saját piacukat akarják fejleszteni, a profitra törekszenek. Ok. Ez a dolguk. A fenntarthatóság kérdésének a leghangsúlyosabb szereplői jelenlegi befolyásuknál fogva a vállalatok. De az érintettek az értékteremtés szempontjából egyre fontosabbak lesznek, ezért a vállalatok felelős működése ma már az adott márka sikerének az egyik fontos tényezője. A legtöbb vállalat egyáltalán nincs hozzászokva az őszinte beszédhez. Vége az egyirányú kommunikációnak. Egy vállalat reputációját nagyban meghatározza az érzelmi közelség, hogy az érintettjei mennyire érzik magukat közel az adott céghez, milyen mértékben tudnak azonosulni vele. Bizalomhiányos társadalomban élünk. A márkázás és a CSR a bizalom megszerzéséről, megtartásáról és folyamatos előhívásáról szól. A hosszútávú fenntartható üzleti vállalkozás alapja a profit és a külvilág szempontjainak az összehangolása. Egy vállalat bármit tesz, hatással van a környezetére. Egy hosszútávon gondolkodó cég számára a fenntartható működés nem egy lehetőség, hanem kötelezettség.
Olvassátok tehát felelősségel!
Köszönöm mindazoknak, akik segítették létrejöttét!
Kőszegi András
Előszó
Szuper dolog a digitális világ, de nekem egy könyv az könyv. Ezért az elmúlt 10 évben készült közel 400 szakmai interjúból most 51 márkás beszélgetés belekerült ebbe a könyvbe. Ahogyan megtörténtek, kicsit fésületlenül.
Követhető értékeket, vállalható szemléletet, a gyakorlatban is használható módszereket tanultam, hiszen elsőkézből hallottam, hogy a legsikeresebb márkák mit, miért és hogyan csinálnak. A különböző piaci szereplők általában a kíméletlen versenyben időben és gondolatban is beszorulnak a saját szektorukba. Ebben a könyvben betekintünk a legsikeresebb márkák életébe, a márkákat építő emberek gondolkodásába, hiszen a különbözőségük a siker egyik legfontosabb tényezője. A megszólaló márkaépítők gondolatai szektorfüggetlenül hatékonyan segítenek a márkázás valódi lényegének, annak az irányító szemléletnek a megértésében, amivel igazán sikeressé tehetünk egy márkát.
A beszélgetések résztvevői nem a képzelet szüleményei, hanem valós szakemberek, bár lehet, hogy ma már más márkát képviselnek. Egy biztos. Amit ők akkor mondtak, az még ma is figyelemre méltó és időtálló. Gondolataik arra is remek lehetőséget adnak, hogy akár néhány év távlatából is belelássunk abba, hogy egy-egy komoly stratégia mentén végiggondolt márkakommunikáció hogyan állja ki az idő próbáját.
Ez a könyv azoknak szól, akik valóban szeretik a márkákat, képesek fejlődni és szívesen hallgatnak meg márkás gondolatokat.
Kőszegi András
Megkérdeztek, leírtam, a Mai Piac oldalain.
https://www.facebook.com/profile.php?id=100000982414656#!/photo.php?fbid=166910086716276&set=a.108020119271940.13265.108002262607059&type=1&theater
.jpg)
Megkérdeztek, elmondtam:
http://atv.hu/videotar/2011072
Kőszegi András és a Századvég Politikai Akadémia oktatóinak kerekasztal beszélgetése
Perlaky-Papp József: "Nagy valószínűséggel ez a kampány nem az a kampány lesz, ahol az innovációk megérkeznek hozzánk.”
Wermer András: "Először is azokat, akik a mi oldalunkon állnak, ... bármelyik oldalon is állunk, azokat össze kell szedni. Világossá kell tenni, hogy miért állnak ők azon az oldalon.”
Bruck Gábor: "Kampánymenedzser szempontjából ez egy iszonyú unalmas kampány lesz, gondolatok nincsenek benne, innováció nem lesz."
Stumpf István: "A bukóban lévő párt az veszteségminimalizálásra törekszik, a választásra esélyes párt az meg kockázatminimalizálásra. Ez a két dolog nem azt erősíti, hogy itt valami rendkívül szofisztikált kampány lesz."
Moderátor: Kőszegi András
